Kell-e számlát kiállítanod, ha a vevő nem kéri?

Gyakran hangzik el a könyvelő irodában az a hibás mondat, hogy nem írtam számlát, mert nem kérte a vevő. Számlát, vagy nyugtát mindig adni kell, függetlenül attól, hogy azt a vevő kéri-e vagy nem. Olyan szabály soha nem volt, ami attól tette volna függővé a számlázási, nyugtaadási kötelezettséget, hogy kéri-e a vevő vagy nem.

Ez csak egy felelősség áthárítás a vállalkozók részéről, pedig a lelkük mélyén Ők is tudják, hogy ez nem helyes. Átmenetileg így a vállalkozók megnyugtatják magukat, hogy nem Ők a hibásak. Iratkozz fel hírlevelemre, így képben leszel a szabályokkal!

De mint tudjuk a törvény nem ismerete, nem mentesít a felelősség alól. Csoportos Adótanácsadás keretében praktikus tanácsokat osztok meg a számlázással kapcsolatban is.

Az áfa törvény legalapvetőbb mondata, amit ha vállalkozó vagy tudnod kell:

" Az Általános forgalmi adó alanyának, a termékértékesítéseiről és szolgáltatásnyújtásairól bizonylatot kell kibocsájtani."

A törvény bizonylatról beszél, így a későbbiekben írok arról is, hogy mikor milyen bizonylatot kell kiállítani a bevételről. De továbbra sem az a kérdés, hogy kell-e valamilyen bizonylatot, nyugtát, számlát kibocsájtani, hanem csak az, hogy milyet. Az adószám fontosságáról itt találsz egy bejegyzést.

Még a héten is találkoztam egy tovább képzésen olyan esettel, hogy a helyszínen számlát kértem, és közölték velem, hogy nem tudnak adni. Laptop is volt náluk az előadás miatt. Persze nem bírtam ki, hogy ne kérdezzek rá, hogy miért nem tudnak számlát kiállítani. A válasz, hogy otthon hagyták a számla tömböt, és számlázó programjuk pedig nincs.

A vállalkozói klubban hasonló tapasztalatokat osztanak meg a nyitott és segítőkész emberek.

Elég-e ha csak akkor írok számlát, amikor nekem fizetett a vevő?

Ez a másik igen gyakran elhangzó hibás kérdés a vállalkozók részéről. Mert mi van akkor, ha a vevő nem fizet? Mi lesz ekkor a számlával?

A számlázási kötelezettség az ügylet fizikai teljesítéséhez kötött, nem a fizetési kötelezettséghez kapcsolódik. (kivéve az előleget). Tehát, ha egy terméket átadtál, vagy egy szolgáltatást befejeztél, azzal teljesítetted azt a feltételt, amiért neked jár az ellenérték. Ebben a pillanatban beáll a számlázási kötelezettség. Ha teljesítettél, akkor számlázni kell. A számlázásnak rengeteg apró szabálya van. Ha szeretnéd a TE egyedi számlázási rendszeredet átbeszélni velem, jelentkezz nálam egyéni adótanácsadásra.

Az már más dolog, hogy ez után mikor kell adózni. Vannak adótörvények, amelyek az adózási kötelezettséget a teljesítéshez kötik, és vannak más jogszabályok, amelyek szerint az ellenérték átvételekor áll be az adófizetési kötelezettség. De, hogy mikor, és hogyan kell adózni a bevétel után, az fő szabály nem befolyásolja a számlázási kötelezettséget.

Az adózási módok bemutatása zajlik a Csoportos Adótanácsadói programokon. Érthetően, "konyhanyelven elmagyarázom a lényeget.

Főszabály a számlázásról így hangzik az áfa törvény előírása szerint:

"Az áfa alany köteles számlát kibocsájtani a belföldön ellenérték fejében teljesített termékértékesítéséről, szolgáltatásnyújtásairól a termék beszerzője, szolgáltatás igénybe vevője számára."

Ebben a mondatban szinte minden szónak jelentősége van. Itt a hangsúlyt kiemelném az alábbi kifejezésekre:

az áfa alanyra,

a belföldi eladásokra,

az ellenérték fejében teljesített.

Ezeket még később boncolgatjuk, de írásomnak most az alapszabályok pontos bemutatása a célja. Íratkozz fel hírlevelemre, és folyamatosan ellátlak adózási információkkal.

A számlát nem elég elkészítened, hanem oda is kell adnod!

A számlakibocsájtási kötelezettség, azaz a számla előállítása mellett magába foglalja a számla átadását, eljuttatását a vevőnek. Tehát nem elég, hogy kiállítod a számlát, hanem azt át is kell adnod.

Ezt a kötelezettséget nagyon könnyű elfelejteni a mai Online világban. Ma a számlázó programokkal viszonylag könnyen elkészíthető a számla. Ha menet közben elrontunk valamit, akkor gyakran egy kattintással le is tudjuk sztornózni.

A számlázási kérdések örök téma a Vállalkozói Klubba. Ha nem szeretnél egyedül maradni ezekben a feladatokban, gyere el, és segítünk.

Fontos, hogy a sztornó számlát is át kell adni a vevőnek!

Na, itt kezdődik a probléma. Kevés olyan esettel találkoztam, amikor az elrontott számlát, és annak sztornó számla párját eljuttatta volna a számla kiállítója a vevője részére. Pedig ez, ma már nagyon könnyű, hisz elegendő például egyszerűen egy email-en átküldeni.

Mi a könyvelő irodában próbáljuk beszerezni a rontott számlákat és annak eredeti párját. Ekkor a legtöbbször abba az akadályba ütközök, hogy a kiállítója nem érti, hogy miért van erre szükségünk.

Gyakran kapom meg azt, hogy "Minek az nekem, nem elég, hogy kiállították, és átadták a jó, és végleges számlát!"A Csoportos Adótanácsadói programunkon ezeket is átbeszéljük.

A sztornós számla is számla!

A sztornó számláknak is meg kell jelennie a könyvelésben, és az áfa bevallásban. A sztornós számla is bekerül a NAV Online Számlarendszerében, és így azt a hatóság is látja. A könyvelésbe való bekerülés nem csupán egy adminisztratív feladat. A könyvelés képezi az adózás alapját. A könyvelésből készül a beszámoló, mely a gazdaság minden szereplője számára információt nyújt a cég gazdálkodásáról. Tehát nagyon nem mindegy, hogy milyen adatok vannak a könyvelésben.

Egy számlázási kalamajkáról írtam egy bejegyzést, hogy milyen könnyen el lehet rontani, és viszont milyen nehéz azt kijavítani. A cikket itt tudod elolvasni!

A negatív, és sztornós számlák adózási hatásairól még fogok bejegyzést készíteni. Ha nem akarsz lemaradni, az egyszerű, érthető, rövid adózási információkról, akkor iratkozz fel hírlevelemre!

Készítette: Kovácsné Bakó Katalin-Könyvelő, Adótanácsadó

2024.01.07.