Miben különbözik az alkalmi munka a munkaviszonytól?

Az "Egyszerűsített munkaviszony" egy összefoglaló fogalom, mely magába foglalja az alkalmi munkát, és az idénymunka több típusát. Az alkalmi munkának igen sok elnevezése terjedt el a hétköznapokban. Amikor ilyeneket hallasz, hogy:

"napi bejelentő"

"egyszerűsített foglalkoztatás"

"idénymunka"

akkor, valószínűleg erről a munkaviszonyról van szó. Ez azért is terjedt el így, mert két fajtája van ennek az egyszerűsített munkaviszonynak. Kérd a tanulmányt "Az alkalmi munkavállalás szabályairól", hogy meg tudd a részleteket is!

Egyszerűsített foglalkoztatás két fajtájához, eltérő szabályok kapcsolódnak.

Ezért nagyon fontos tudni, hogy az egyszerűsített foglalkoztatásnak éppen melyik fajtájáról van szó.

1, alkalmi munka,

2, mezőgazdasági és turisztikai idénymunka.

Mit a különbség a rendes munkaviszony viszony, és az egyszerűsített foglalkoztatás között?

Több, igen lényeges ponton eltér a két szerződés egymástól. Sok aprólékos és pontos szabályt kell alkalmazni, hogy a két szerződés típus egyértelműen megkülönböztethető legyen.A NAV előszerettél szereti az alkalmi munkaviszonyt, rendes munkaviszonnyá átminősíteni, ami sokba kerül a vállalkozónak. Ismerd meg az eltéréseket részletesen, az "Alkalmi munkavállalás szabályairól"l írt tanulmányomból. Kattints ide érte!

A hagyományos munkaszerződés:

• hosszan tartó kötöttséget jelent a dolgozó és a főnöke kötött
• a munkaszerződés megkötése bonyolultabb jogi feladatokkal jár, pl: írásban kell munkaszerződést kötni, adózási nyilatkozatokat kell tenni a dolgozónak,
• egészségügyi alkalmassági vizsgálaton kell átesni a munkavállalónak,
• szabadságot kell fizetni a dolgozónak,
• betegszabadságot kell fizetni, vagy táppénzt kell igényelni a dolgozónak.
• a munkabért az első forinttól személyi jövedelemadó terheli, melyből adókedvezmények érvényesíthetőek.

Az egyszerűsített foglalkoztatásnál:

• az alkalmi munka, vagy idénymunka akár csak egy napra is köthető,
• nem kötelező a munkaszerződést írásba foglalni,
• a munkaviszony a bejelentéssel jön létre, ami több módon is megtehető,
• szabadságot nem kell számolni,
• betegszabadság és táppénz nem jár az alkalmi munkavállalás után, így ezzel nincs dolga a munkáltatónak.
• az alkalmi munkavállalói díj, csak a mentesített keret összeg felett adóköteles, melyből adókedvezmények érvényesíthetőek.

A mentesített keretösszegről, és az adómenetes összeg kiszámításáról részletesen írok az Alkalmi munkavállalás szabályi című tanulmányomban. Itt éred el!

Melyek az egyezőségek a rendes munkaviszony viszony, és az egyszerűsített foglalkoztatásban?

Mindkettő munkaviszonynál,

• alá-fölérendeltség van a dolgozó ás munkáltató között. Egy jogviszonyt tisztázó eljárásban az az alap, amit a munkaügyi ellenőrök pontosan kiderítenek.
• "munkaidő nyilvántartást" kell vezetni a dolgozónak, régi neve jelenléti ív,
• többletmunka, éjszakai munka, és fizetett ünnepnapokon végzett munka esetén bér pótlékot kell fizetni a dolgozónak.
• a munkáltató havonta adatot szolgáltat a NAV-nak a megszerzett jövedelemről,
• a minimálbér alapján számított munkabérnél kevesebb fizetés nem adható.

Kinek jó az egyszerűsített foglalkoztatás?

Attól függ, hogy éppen milyen szerepben, és milyen élethelyzetben vagyunk. Az a legjobb, ha minkét szereplő élethelyzetének ez megfelelő. Érdemes tisztában lenni, hogy ennek a jogviszonynak az előnyei és a hátrányai, nehogy később a várthoz képest mást kapjunk.

A következő blog bejegyzésemben bemutatom az előnyöket és a hátrányokat, külön-külön a munkáltatók oldaláról, és a dolgozók szemszögéből.

Iratkozz fel hírlevelemre, hogy ne maradj le róla!

Az alkalmi munkavállalás szabályait 7 pontban szedtem össze. Kattints ide érte!